A rezsiárak megnövekedése miatt több ügyfélmegkeresést kaptam családi házak társasházzá alakítása körében. A jogszabály ugyan lehetőséget biztosít a már megépült, akár több generáció által lakott, továbbá műszakilag, sőt az esetek többségében szintenként is elkülönített családi házak társasházzá alakítására, amellyel rezsiköltséget takaríthatunk meg. Ugyanakkor, számos más befolyásoló és elgondolkodtató tényező merül fel, ezért a megbízás kérése-teljesítése előtt körültekintőnek kell lennünk. Gondolok itt első sorban a helyi építési szabályzat előírásaira, az épület műszaki-technikai adottságaira vagy egyszerűen a tisztázatlan tulajdoni viszonyokra. Ezeket még az alapító okirat megszerkesztése előtt tisztázni kell, nehogy később emiatt hiúsuljon meg a társasházzá nyilvánítás folyamata.

De mi is az a társasház? Milyen szabályok vonatkoznak rá?

A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V törvény (a továbbiakban: Ptk.) szabályozza  a definíciót:

„Társasház jön létre, ha az ingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, vagy legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába, a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, helyiség, illetve lakás viszont a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül.”

Jól látható, hogy maga a törvényi fogalom is utal a műszaki és építészeti feltételekre, melyek hiányában a társasház alapítása kizárt.

Ha a fenti adottságok teljesülnek, és a társasház létrejön, további jogszabályhelyként kiemelném a Társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényt (Társasházi törvény), mint a társasházakra vonatkozó hatályos jogszabályt, mely kiterjed többek között a társasház alapvető szabályaira, a gyakorolható jogokra és teljesítendő kötelezettségekre, továbbá a társasház szervezetére és működésére.

A Társasházi törvény 13.§ (3) bek.-e könnyítésként lehetősége biztosít arra, hogy a társasház közössége a társasház szervezetére és működésére vonatkozóan eldöntse: a Társasházi törvény vagy a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait alkalmazza. Ez esetben a Társasházi törvénynek a szervezeti-működési szabályzatra, a közgyűlésre, a közös képviselőre, illetőleg az intézőbizottságra és a számvizsgáló bizottságra vonatkozó rendelkezései helyett a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Ez a kivételszabály a kisebb, akár családi kézben lévő társasházak mindennapi életét szándékozza egyszerűsíteni.

Néhány szó az alapításról…

Társasház alapításakor számos információra van szükség, így  például a tulajdonostársak vagy az ingatlan adataira. E körben megjegyzem, hogy földmérőt kell megbízni a vázrajz, alaprajz elkészítésére. Az alapító okiratban ugyanis pontosan meg kell határozni a  külön tulajdonba kerülő lakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket, valamint a közös tulajdonban álló épületrészeket. Sőt, a társasháznak nevet kell adni, amellyel beazonosítható önálló jogalannyá válik, utóbbi azt jelenti, hogy jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és önmaga is perelhető. Ami a tulajdonosok felelősségét illeti, a tulajdonosi közösség egészét terhelő kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk szerint fognak felelni. A  társasház az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Az alapító okirat szigorú alakszerűségekhez kötött: valamennyi tulajdonostársnak alá kell írnia és vagy közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

Amennyiben szeretnénk a gáz- és villanyszámlán spórolni, érdemes a társasház alapításának, nyilvántartásba vételének lehetőségét fontolóra venni. Ennek megvalósításában állok kedves Ügyfeleim rendelkezésére!