1. A végrendelet és a törvényes öröklés viszonya

A magyar öröklési rendszer a végrendelet elsőbbségét ismeri el. Ez azt jelenti, amennyiben végrendeletet készítünk, annak érvényessége esetén a végrendelet a törvényes öröklést megelőzi. Ez aapján, végrendelettel olyan örökösöket nevezhetünk meg, akik egyébként a törvényes öröklés szerint nem örökölnének, ugyanakkor olyan örökösöket ’zárhatunk ki’ az örökségből, akik egyébként a törvényes öröklés rendje szerint örökölnének.

Fentiek szerint, halálunk esetére szabadok rendelkezhetünk arról, kire mit szeretnénk hagyni. Rögtön megjegyezném, hogy végrendelet készítésével bizonyos rokonsági fokban lévő személyeket csak úgy nem hagyhatunk ki az örökségből, pontosabban annak bizonyos részéből, ugyanis még ebben az esetben is kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne. Egyedül kitagadással kerülhetjük el a kötelesrész iránti jogosultságot, azonban ennek szigorú feltételei vannak.

Fontos, hogy végrendelet készítésekor betartsuk a törvényben támasztott formai-tartalmi követelményeket, rendelkezésünk egyértelmű legyen, hiszen végrendeletünk akkor fog értelmet nyerni, amikor már nem élünk, ezáltal nem tudjuk utóbb elmagyarázni az esetleges homályos részeket.

II. A végrendeleti formák

Végrendelkezni közvégrendelettel vagy írásbeli magánvégrendelettel lehet, a Ptk. szabályozza továbbá a szóbeli végrendeletet, ennek azonban speciális szabályai vannak.

1. Közvégrendelet:

Közjegyző előtt tehető; ilyenkor az örökhagyó akarata szerint a közjegyző elkészíti, hitelesíti a végrendeletet. A gyengén látók, vakok vagy cselekvőképességükben korlátozott személyek csak közjegyző előtt tehetnek érvényes végrendeletet.

2. Írásbeli magánvégrendelet az örökhagyó vagy saját kézzel írja (holográf), vagy mással is megírathatja (allográf).

Utóbbi során az örökhagyó géppel leírja vagy valakivel leíratja a végakaratát, és a végrendelet mindegyik lapját (nem oldalát) két tanú együttesen aláírja, a végrendelet lapjait pedig folyamatos sorszámmal látják el. Továbbá kötelező tartalmi elem a keltezés ideje.

Előbbinél pedig, amennyiben az örökhagyó arra képes, saját kézzel is megírhatja végrendeletét. Ennél a formánál ugyancsak minden lapot alá kell írnia az örökhagyónak, valamint a lapokat sorszámmal ellátni, ugyanakkor nincs szükség tanúk aláírására.

Egyebekben kiemelendő, hogy házastársak közös végrendeletet tehetnek a kötelező tartalmi-formai előírások szigorú betartásával.

A magánvégrendelet elkészítésében, s annak nyilvántartásba vétele során már ügyvéd is közreműködhet.

Végül, létezik az az eset, amikor az örökhagyó közjegyzőnél személyesen helyezi letétbe a végrendeletet, azzal a kijelentéssel, hogy az okirat a végrendeletét tartalmazza.

3. Pár gondolat a szóbeli végrendeletről: csak az tehet szóbeli végrendeletet, aki az életét fenyegető rendkívüli veszélyhelyzetben van (például balesetben életveszélyesen megsérült, hirtelen súlyos egészségromlás következett be nála). További fontos feltétel, hogy ne legyen olyan helyzetben, hogy írásbeli magánvégrendeletet tudjon tenni. Követelmény a két tanú együttes jelenléte, akiknek szerepük túlmutat a fenti tanúkén: a tanúknak nem csak azt kell tanúsítaniuk, hogy a végrendelet az örökhagyótól származik, hanem a végrendelet tartalmát is. Éppen ezért a tanúknak érteniük kell az örökhagyó nyelvét.

Előfordul, hogy a szóbeli végrendeletet kiváltó ok utóbb elhárul (például az örökhagyó felgyógyul) és a szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló helyzet megszűnése után megszakítás nélkül 30 napon át nehézség nélkül készíthetett volna írásbeli végrendeletet a fenti módozatok egyikével.

III. Egyéb hasznos információk

Fontos szabály: ha az örökhagyó újabb írásbeli végrendeletet tesz, a korábbi végrendeletet visszavontnak kell tekinteni.

Az ügyvédi közreműködéssel készített magánvégrendeletek biztonságos őrzése céljából, valamint azért, hogy a végrendeletek léte és tartalma ismertté válhasson a közjegyzők és bíróságok előtt, a Magyar Ügyvédi Kamara létrehozta és működteti a Központi Végrendeleti Nyilvántartást.

A köztudatban az él, hogy aki végrendeletet szeretne tenni, biztosan súlyos beteg, érzi a halálát, meg fog halni etc. Kétség kívül, a végrendelet szükségszerűen a halál tényéhez és gondolatához kapcsolódik. Azonban nem feltétlenül egyenlő azzal, hogy a végrendelkező meg fog halni. Sőt, sokkal inkább jelent felelősségteljes gondolkodást, mert sok esetben megkönnyíti a hagyaték sorsát. Arról nem is beszélve, hogy a be nem jegyzett élettársak a törvény alapján nem örökölnek egymás után, és a túlélő társnak akár a közösen lakott ingatlant el kell hagynia megfelelő használati jogcím hiányában. A végrendelet ilyen és számos más esetben szolgál megfelelő jogi eszközként. 

dr. Varga Csilla Katalin ügyvéd

Jelen cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javaslom, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!